Feltöltöttem a képeket az előző bejegyzéshez, nézzétek meg :D
Na kitaláltam, hogy a vonaton írom meg a blogom. Itt úgyis van időm rá -.-
Hát most kicsit ideges vagyok. Igazából már tegnap az voltam, este, mert nem tudtam, hogy akkor most hostfamily hogyan fog hazajutni a reptérről. Carlos kérdezi, mire mondom, fog sincs nekem nem mondtak semmit se. Mire mondja okés, hát még jó, hogy nekem kell minden gondolatukat kitalálni. Basszus, ha akarnak valamit mondják. -.- Erre ma kapok egy sms-t Hostanyutól, hogy mi van velem, hogy vagyok meg, hogy ők 18.40re érkeznek meg. Mondom okkés, meg megkérdezem már, hogy akkor ki hozza el őket. Válasz semmi. Mivel én is akarok ma tőlük egy szívességet kérni, gondoltam nem lenne jó magamra haragítani őket, így 40 centért küldtem még egy sms-t Törökországba nekik, hogy én kell, hogy elhozzam őket? Mert nem tiszta nekem a kép, hogy akkor most mi is van. Na, erre a válasz sms-re nem kellett már annyit várnom. Rögtön jött a válasz, hogy hát az szuper lenne. -.- Na rögtön gondoltam. Így ma este EGYEDÜL VEZETHETEM AZT A SZ** TANKOT. Remek. És persze ők azt gondolják, hogy hát én ajánlottam fel…. Aha persze, azért mondom nekik majd, hogy legközelebb legyenek konkrétabbak, hogy nekem ez ne legyen ilyen stresszes, mint most. Olyan idegesítő, az leginkább, hogy elérték, hogy én ajánljam fel. Tiszta hülyének néznek?!!!! Hát úgy látom igen. Anyukám, még a végén olyan ideges leszek, hogy kiveszem a csomagjukból az egyik magyar édességet és megeszem!!! J Így Anyu én érek előbb haza és csekkolni tudom a virág állapotát is. xD
Coburgban nem történt semmi érdekes sem. Ez mindig így van, mikor sok időt töltök ott, hogy semmi, de semmi se történik. Így tudtam eleget tanulni és aludni J Moziba akartunk menni, de nem játszottak semmi extrát sem, csak hangover 2-őt, de nem írtak róla jó véleményt, így elkezdtük nézni, de engem idegesített ezért nem is néztem végig. Helyette Ken park-ot néztem, ez egy nagyon beteg film. Mármint szó szerint beteg. Az amerikai társadalom azon rétegéről szól, akik csak nem a legalján vannak. Három gyerek életét mutatja be párhuzamosan, meg persze a „családjukét” is. Hát, csak akinek gyomra van hozzá az nézze meg, mert igen csak neutrális, a sex-től kezdve a megrontáson keresztül minden van benne.
Az itteni időjárástól kezdek megőrülni. Az még oké, hogy lassan 12 napja folyamatosan szakad az eső,a napot kb. ha 10 percre látod, már legyél boldog. De az, hogy hol 24, hol meg 10 fok van, ez már tűrhetetlen. Most kajak izzadok, mert mikor elindultunk hideg volt, de itt már meleg van!!! Persze eddig mindig az volt, hogy csak egy pulcsit vettem fel és az Rb-n nyomatták a klímát, amitől baromira fáztam, így gondoltam, most okosan utazok és felöltözök. Mi az eredmény? No klímaà izzadás. -.- De legalább a vonat nincs tele, amit még eddig sose láttam. Na, majd pénteken mikor jövök vissza akkor tutti tele lesz.
Ahhh a héten, Clara-ra is vigyázhatok a srácok mellett, köszönöm az elismerő díjakat majd később. Már most trenírozom magamat rá. J Hétvégén meg Carlos Santana koncert lesz!!!! Juppíííí :D már nagyon várom, folyamatosan nézem az időjárás jelentést, hogy milyen időt mondanak szombat estére, hogy gumicsizmát vigyek-e vagy csak elég a zárt cipő. Lehet, hogy nem szép tőlem, de már kezdem visszafelé számolni az időm :D Na most akkor majdnem június vége van, és akkor már csak 6 hét (ha minden igaz, mert még azt nem tudta M megmondani, hogy aug.14-től szabad vagyok-e?, na ma többek között ilyeneket fogok kérdezni) 4 hét a júliusból és 2 hét az augusztusból. Jupppyyyy J
Nem rossz itt, egyáltalán nem, eddig sztem nekem van a legjobb hostfamilym, abból, amit a többiek meséltek ez jött le. Remélem, ehhez tartják magukat M-ék is és a továbbiakban is minta család lesznek. J
Most arra gondolok, hogy olyan jó lenne, ha lenne repülőjárat legalább München és Nürnberg között. J Bár egyik este azt álmodtam, hogy repülünk, de igazából nekem nem is volt jegyem, csak feltettem a gépre Carl-t és már nem engedtek leszállni és leültettek és akkor hirtelen nagyon elkezdtem félni és akkor Kalmár Mami ült mögöttem és ő nyugtatott, hogy Sasikám nem lesz semmi baj sem. Naná, hogy lezuhant a repülő, de mindenki túlélte és akkor a talált tárgyak osztályán voltam, ahol a bútorainkat láttam. De hogy azok hogyan jöttek a képbe, senki ne kérdezze. És nem is ettem már késő este. Na, erről az álomról ennyit.
Ja, mellékesen jegyzem meg és üzenem mindenkinek, hogy eszébe se jusson 200km-es távolságra költöznie a szerelmétől, mert az itt a németeknél is 5 óra és én már baromira unom. Pedig nincs is csak 5 perces késés. Tehát tanulság, max. 100km-es távolság az kb. egy óra. Simán elviselhető.
Ezen a héten sem és a jövő héten sincs még nyelv suli, majd jövő héttől indul újra. Bírom itt Bayern-ban a szüneteket. Persze, hogy július végéig járnak suliba, mikor majdnem minden hónapban van 1 vagy jobb esetben 2 hét szünetük. Pl., mint most.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése