Szommbbaatt

Most akkor összefoglalva írok a csütörtökről és a péntekről. Ja meg akkor írok a mai napról is.
Hát akkor csütörtök: Arnd ma utazott Moszkvába és majd szombaton estefelé érkezik, így majd szombaton délelőtt segítenem kell a gyerekeknél. Ma minden rendben volt, tényleg nem történt semmi különös sem.
Péntek: ma nem dolgozott Margret, de ettől függetlenül délelőtt én voltam a fiúkkal. Voltunk a játszótéren és egy jót játszottunk. A kertváros hátránya, hogy ennek a játszótérnek nevezett helynek semmi köze az igaziakhoz, ugyanis két nagy gyerekek való hintán, egy libikókán és egy kavicsbányán kívül nincs benne semmi sem. Így úgy tudok hintázni, hogy mindig csak egy fiút tartok az ölemben, persze addig a másik azon szenved, hogy ő is akar már hintázni... Benno, úgy ült az ölemben a menete közben, mintha egy fotel lennék, majdnem elaludt -.- Ezután megpróbáltam úgy sétálni, hogy a fiúkáim is gyalogolnak majd mögöttem-mellettem, na ennek az lett az eredménye, hogy még megközelítőileg sem abba az irányba indultak el amibe én. Így ez a kísérlet kb. 1 percig tartott. Azért ilyen sokáig, mert be kellet hajtanom őket :) Alvás után meg a Starnberger tó-hoz utaztunk, ami egy tök jó hely, rengeteg homokos kiülős hely van, nyáron bizti nagyon szép lesz. Este vacsiztunk, most kivételesen együtt Carl-lal és Benno-val. 
Szombat:
azaz a Ma. Délelőtt udvaron voltunk, ami minden csak nem gyerekbarát (máj 9-től túrják fel és rakják rendbe) így többek között a feladatom az volt, hogy a keresztbe fektetett létra fokán áthajló Carl, aki a kavicsokat pakolta a létra fokán keresztül egyik oldalról a másikra, át ne essen fejjel. Elég fárasztó volt, mert közben Benno a tóhoz közelített és igencsak nem vagyok képes egyszerre két helyen lenni. Szerencsére nem tartott sokáig, mert az anyukájuk elvitte magával vásárolni, aztán meg mentek nagyszülőkhöz ebédezni. Én a városban sétáltam, de ez merő öngyilkosság volt, mert jön a jó idő, amivel még több turista jön, így alig lehetett sétálni. -.- Megvettem a H&M-ben a bikinit, amibe holnaptól kezdve fogyózók. Felkerestem egy fitnes-centert, ami tulajdonképpen egy gyúró terem, de nem jött senki a recepciós pulthoz, aminél vagy 5 percet vártam, így eljöttem. Még van egy fitness-borzalom itt a közelben, biciklivel elérhető, holnap nézem meg, remélem az bejön. Így könnyebb lesz a fenék és hasizom rendbehozatala. 
Most gilmore girls-t nézek xD
Holnap egész nap szabad vagyok, a tervem sokáig aludni, futni meg erősíteni. Ja, ma meg kitakarítottam a szobám meg a fürdőm, meg felporszíztam az első emeletet is (szívességből)
Most nézem tovább a filmet

Ereszkedőnap azaz szerda

Huh, ma egy fárasztó napom volt. Nem tudom, hogy mért, de Carl és Benno ma extra nyávogósak és türelmetlenek voltak. Új játékuk neve, dobjunk le a földre mindent, beleértve az ételt is. Ha nem vagyok ott felhintik a konyhát vajas pereccel. Oké persze ott voltam mert ez a feladatom, de nagyon résen kellett lennem. Bennonak van még egy játéka, ami talán a legidegfeszítőbb, tehát, etetem, étel a szájában (pl. leves, gyümölcspép formájában) majd elkezd "fuldokolni", "köhögni" és minden jön ki a szájából ezzel az egy mozdulattal. Lassan nejlonanorákban fogom őt etetni. Egyébként, persze ma is voltak édes húzásaik, például mikor bújnak hozzám, vagy amikor előadást tartanak, hogy ők már milyen nagy fiúk, hogyan és milyen gyorsan tudnak futni vagy milyen formában tudnak sétálni. Olyan édesek. Ma mondjuk hosszabb napom is volt, lehet ezért is vagyok most hulla fáradt, mert Margret lekéste az S-Bahnt így fél 3-om helyett háromnegyed 4-re ért haza. De rendes volt mert felhívott, hogy ez van, sajnálja. Én meg mondom persze, nem történt semmi. 
Ma terveim között futás szerepelt, de olyan rossz közérzet fogott el, hogy nem jutottam el odáig. 
Jajj tegnap volt , szerintem, egy kínos szitu. Esszük a vacsit és Arnd mondja, hogy mivel már 2 hónapja itt vagyok, de a kurzust csak májusban kezdem, így "spóroltam" pénzt, amivel hozzájárulnak a sporttevékenységemhez. Persze ezt nem így mondta, mert ha így mondta volna, megértettem volna. Ehelyett azt értettem, hogy nem tudok nyelvtanfolyamot látogatni. Mire kis híján rosszullettem és megkérdeztem, hogy akkor most mért is nem tudok kurzusra járni? Mire Margret megvilágosított. Utána persze megköszöntem, meg irultam-pirultam xD Ahhh, Arnd mindig úgy beszél, hogy a felét se fogom fel annak amit mond. remélhetőleg javulni fog a felfogóképességem vele szemben is. 
Most újból nekiállok fitnesstermeket keresni, remélhetőleg zumbával, de ahogy előre látom felhagyok a zumbakereséssel és eljárok izomerősítő órákra. Abból annyi van mint a szemét, persze zumbából meg alig találtam. Van itt a közelben egy fitnessterem, Margrettel, asszem pénteken beugrunk, és információt gyűjtök. Az a bajom, hogy a legtöbb klub, 6 vagy 12 hónapos tagsággal jár -.- ez olyan nem fair. Hát majd meglátjuk, az tutti, hogy valamit komolyan csinálni kell. 
Ma megújítottam a blogomat, nekem tetszik. 

Wieder a babykkkel :)

Első munkanap az egy hetes pihi után. Ehhez képest minden rendben volt. Bár már majdnem elszoktam attól, hogy a reggeli müzlievés közben 2 baby rohangál a padon mögöttem és valamelyik a 2ő közül tutti beesik az asztal alá magávalrántva a müzlis edényemet. Pedig tényleg mindent megpróbáltam, legközelebb keresztbe fekszek a padon :) 
Margret olyan 9 fele ment el, rám hagyva a 3om gyerkőcöt, akik észre se vették, hogy anyukájuk elment. Jött a szokásos reggeli utáni elpakolás, cumisüveghegyek elmosása, fertőtlenítése, elpakolása, gyerekek másodszori reggeliztetése, majd a séta. Ezt szeretem a legjobban, mind két ördögfióka benn ül a babakocsiban (amibe belevarázsolni őket igencsak izgi) és én irányítok. Vettünk ma is perecet, meg salit ebédre. ÉÉÉsss a csúcspont, hogy Carl nem aludt el séta közben. Ezzazzz, eléggé vicces, hogy ennek örülök, de tényleg így van. Ebédre levest főztem tésztával (inkább tészta volt mint lé) Úgy ették a fiúk, mint a cukrot. 12-re ágyban voltak, megkapták a szokásos elalvás előtti tejet és aludtak fél2-ig. 
Jajj most az ágyukból kivették a középső 3om rácsot, így szabadon tudnak ki és be járni. Mármint az ágyukból. Hát nem tudom, majd kiderül, hogy ez nekem jó-e vagy sem. Ma olyan történt mint még sosem, Carl is meg Benno is üvöltve kelt fel és utána is olyan nehezen nyugodtak le. Hozzáfűznivaló, kár, hogy csak két kezem van és kár, hogy olyan nehezek. Margret fél 3 fele ért haza, majd elutaztunk a szüleihez Pullachba. Ez nekem mindig szabadon választható, hogy akarok-e menni vagy sem. Hát ma úgy gondoltam, hogy itt vagyok már 2 hónapja, illő lenne nekem is menni velük, Így elmentem, egész jó volt. :) Persze ezzel az a baj, hogy így is mindig résen vagyok, hogy mit csinálnak, hol vannak a fiúk, tehát ez is munka. De jó volt. 
Jövőhéten van egy frühlingfest, oda akarok elmenni Carlossal. Ma egyeztetem az időpontokat a családdal, hogy mikor hova szeretnék menni. Remélem minden klappolni fog mint eddig. :) Arndt csütörtökön Moszkvába megy, nem tudom, hogy mikor jön vissza -.- Ezt is meg kell tudnom. Tehát szumma szummárum, ma eléggé sok mindent kell egyeztetni. 

Visszautazás :(

Talán a második olyan bejegyzés, rögtön a nyitóbejegyzés után, ahol a bejegyzéscím és a feltöltés dátuma egyezik xD. 
Hétfő. Ahhoz képest, hogy még ma is szünet volt, elég rossz kedvem volt. Részben szerintem azért, mert vissza kellett utaznom, részben pedig azért, mert újból korán kell majd kelni. Ma lényegében az összepakoláson és az utazáson kívül nem csináltam semmi mást. Ahogy kipakoltam a ruhám Carlos szekrényéből a fele üres lett, ugyan ez a helyzet adódott a piperés polcokon is. :) Már észrevettem, ha van helye akkor tud csak rendetlenséget csinálni, ezért is van kupi mikor megérkezem és ezért nincs rendetlenség mikor ott vagyok. Na jó nem csak ezért, az is közrejátszik, hogy ÉN ott vagyok. 
Ma korábbi vonattal jöttem vissza, arra gondolva, hogy majd még beszélgettek a családdal, erre ők még most sem érkeztek meg, holott már 23.00. Én meg aludni akarok menni, de emiatt nem tudok -.-
Még az a szerencse, hogy világosban értem és nyitottam ki a házat. Sötétben ez olyan félős dolog nálam. 
Holnap újból kezdődik a mókuskerék, várom is meg nem is. 
Az, hogy korábban jöttem, azért volt jó, mert így ingyen utaztam. Ugyanis találtam, vagyis inkább ő talált engem, egy srácot, aki szintén Münchenbe utazott, meg még egy srác odajött hozzánk, hogy ő meg Nürnbergig megy. Így vettem egy bayern-ticket 5 ( 5 személy használhatja) 29 euróért. Nürnbergig 10 eurót fizetett mindenki és Nürnbergben ez a srác talált még 3om embert, akik Münchenbe mentek, így ők 5 eurót fizettek. Tehát 1*10 meg 4*5= 10+20= 30 euró. Így nem fizettem semmit se. Juppyyy :D Bódogták.
Na asszem megyek aludni. Akkor holnaptól jövök a babybeszámolókkal. 

Húsvét Vasárnap

Vasárnap. Nem szeretem a vasárnapokat, ezt azzal réte el, hogy a pihenőnapok közül az utolsó és ezzel rányomja az egész napra a bélyegét. Pedig ma nem is az utolsó hanem az utolsó előtti, mert majd a hétfő lesz az utolsó :(
Korán keltünk, 9 órakor, mert Carlos el akarta érni a 10 órás misét. Én is elkísértem, még nem voltam(vagy ha voltam is, nem hagyott mély nyomokat bennem) misén. Hát jah, olyan semmi különös nem volt. Miután mindenki elfoglalta a helyét (tök fölöslegesen mert alig tudtam ülni a folyamatos fel-le mozgástól) bevonultak a "fellépők". A tömjénnek az elején nagyon jó illata volt, de a végére úgy belelendültek a tömjénes kehely lóbálásába, hogy megfájdult tőle a fejem. A mise témája egyébként egész jó volt, "Isten él" címet kapta. Az énekek szépek voltak és az orgonát kórus kísérte, ami szintén nagyon szépen énekelt. Az egész 1 órán és 15 percen keresztül tartott, de egyáltalán nem tűnt hosszúnak.
Hazaértünk és egy jót reggeliztünk, vagyis ez inkább ebédnek illik már be és én gyorsan nekiálltam a délutáni pihinek, mert 3-ra Angához ( indonéz) voltunk hivatalosak indonéz ebédre. Az ebéd érdekes volt, valahogy nem az én ínyemre való, de mindent (oké majdnem mindent) megettem. Volt rizspapírba tekert, hús, üvegtészta, tojás, saláta, hagyma, szárított húspor (jujj). Aztán volt még tészta brokkolival és persze hússal, meg cicegéhez hasonló cucc, kukoricával (ez finom volt). Az evés után gyorsan elmentünk a Hof-garten-ba tollasozni, ami szinte lehetetlen volt a nagy szél miatt. Majd negyed kilenckor, Carlos átvette a jegyét a tinglitangli esthez és!! mondtam neki, hogy próbáljon meg nekem is venni 5 euróért a rendezőtől, ha má találkozik vele. És olyan jó volt, mert mondta neki a szervező, hogy ad neki ingyen  vagyis nekem :) így nem fizettem érte semmit se. Ami szerencse is, mert elég uncsi volt. Tinglitangli party= veszel egy jegyet (elővételben 5 helyszínen 7 euró) kapsz egy karszalagot és ezzel 12 szórakozóhelyre léphetsz be, ahol vendég dj-k játszanak. Negyed 4re értünk haza, nem azért mert olyan jó volt, hanem mert sokat kellet fotózni. 

Kirándulás--> Hof városába

A mai nap volt a legjobb nap a héten ugyanis végre kimozdultunk Coburg városából és meglátogattuk Hof-ot. Nagyon élveztem a kirándulást, amire még pénteken felkészültem, többek között például avval, hogy link hegyeket küldtem a telefonomra, hogy mindent, ami minket érdekel, megtaláljunk. Persze a link invázió fölösleges volt, mert első célpontunk a turista információs bódé volt, ahol kaptunk kaffa térképet a nevezetességekkel jelölve, ami persze űberelte az én linkjeimet. Bejártuk a belvárost, megnéztünk egy templomot (eredetileg többet akartunk, de mind zárva volt. Ezzel eléggé korlátozva vannak a hívők) A templomjárat után megkerestük a táblarengeteget, ami egy tér vagyis egy téren egy tábla-labirintus, ahol a világ minden tájáról találhatsz táblát, főként város és út menti jelzőtáblákat, pl. Alaszkai medveveszélyt jelző tábla. Majd a nap csúcspontja az állatkert és a botanikus kert volt. Mindkettő kicsi, de érdekes és kellemes volt. Eztuán visszasétáltunk a belvárosba, ahol megtaláltam a legfelkapottabb fagyizót, olyan kiülős, ahol kb. 10 percet vártunk egy helyért. De megérte a kehely finom volt és ami meglepett, hogy két fagyikehelyért, egy üdítőért és egy sörért 12 eurót fizettünk, ami a coburgi Stadtcafé után, ahol egy személy fizet egy kehelyért és üccsiért 12 eurót, igen kellemes meglepetés volt.
Ezután megkerestük a város folyóját, aminek a környéke igencsak lepukkant volt és visszaindultunk az állomásra.
Fél 8-ra értünk haza, meglehetősen fáradtan, de elégedetten. Ez a nap is hamar elment.

Végre Carlos is szabad!!!

Huh, ahhoz képest, hogy péntek van nekem igen vasárnapi hangulatom volt. Nem tudom, hogy mért, talán azért mert voltunk a városban sétálni és minden bolt zárva volt, mint vasárnap ahogy szokott lenni. 
Bejártuk a Hofgartent és láttam két nagyon szép fát,  mindegyik rózsaszín virágokkal volt teli, talán ezért voltak olyan nagyon szépek. A mai fagyi adagomat is magamhoz vettem, a már megszokott citrom-alma felállásban, édes tölcsérben. Azonban ma, nem az Adriában vettem meg, hanem egy másik fagyizóban a városban és azt kell mondjam, hogy ez is van olyan jó mint az adriás. Ez nekem csak jó, mert így bármelyik irányban sétálhatok, már van 2 tutti fagyizó, amik útba esnek és finom a fagyijuk. Vagy 2 órát sétáltunk, így nem csoda, hogy mire hazaértünk farkas éhesek voltunk. Nokedlit csináltam sajtos, tejfölös szósszal, meg palacsintát sütöttem, ami -nem kis szereénységgel mondom -de nagyon finom lett. A munkamegosztás most is megvolt, én sütöttem, Carlos meg töltötte. A töltés mikentjében azonban akadtak nézeteltérések közöttünk, de végül mindegyik paliba került valami. :)  
Holnap Hof városába utazunk, ez kb. 2 órára fekszik Coburgtól. Megnézzük a várost és ha az állatkert is nyitva lesz, akkor oda is betérünk. Holnap nyit egy kiállítás, két festőművészé, azt is meg szeretnénk találni. Elvileg az idő egész jó lesz ott is, igaz nem olyan nem igazi áprilisi inkább május végi 25 fok mint itt, hanem a normális április eleji 20-21 fok. De azért az se lesz rossz.
Vasárnap lesz a már említett tingli-tangli buli, hipp-hipp hurrá -.- 


Kellemes Húsvéti Ünnepeket!!! :D

Mikor is vannak zárva a boltok?

A mai nap is hamar elment, amihez persze hozzájárult az is, hogy sokáig aludtam. 
Megvolt a szokásos piknikelés a parkban, aztán bevásárlás. Egy rakat élelmiszert vettünk, mert senki se tudta közülünk pontosan, hogy akkor, hogy is van az ünnep, melyik napon van nyitva tartás, melyiken pedig nincs. Így a legegyszerűbb volt mindent ma megvenni.
Estére gombapaprikást csináltam krumplipürével. Szerintem nagyon finom lett, Carlos sajna nem szereti a gombát, így csak szaftot evett, de elégedett volt vele. Még szerencséjére! 
Estére kilátásban egy klub van, ahol remélhetőleg találkozunk még másokkal is. Egy másik erasmusos-lány is (az én csapatomból) itt van, lehet ő is jön. Az jó lenne, igaz ő spanyolul meg angolul beszél, de így is jó. :) Holnap vagy szombaton elmegyünk kirándulni, már csak a célpontot kell kinézni :) Vasárnap meg templomba megyünk, (igen anya, apa én is megyek) sajna nem fogok érteni sok mindent. Talán a hét csúcspontja a palcsintasütés lesz :P 
Elvileg úgy lett volna, hogy Münchenbe megyünk, de munka van vasárnap ( hogy lehet húsvét vasárnapjára tingli-tangli partyt rendezni?) mindegy, a party meg lesz rendezve, Carlosnak meg fotóznia kell -.-, így nem jutottunk el Münchenbe. De ami késik az nem múlik, mert az elkövetkező hétvégeken ő fog jönni hozzám, így bepótoljuk a bepótolnivaló múzeumlátogatásos városnézéses programokat. 
Hát azt hiszem mára ennyi, ahh ma már Carl és Benno hangokat hallucináltam. Nem is tudom mi volt a rosszabb, az, hogy gyerekhangokat hallottam, vagy, hogy hallucináltam. És mindjárt itt a kedd...

A szünet első napja

Milyen rendszerességgel kell egy blogot vezetni? Már most látom, hogy nem fogok minden nap írni, de azért megpróbálom.
Ma nagyon sokáig aludtam, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy nem hallottam sem Carltól sem pedig Bennótól jövő hangokat, ahogy például a lépcsőn esnek fel vagy éppen le. Szerintem nem túl jó, hogy szokok el ettől, mert utána újból vissza kell térni a régi kerékvágásba. Na mindegy! Persze azért hiányoznak. :)
A hosszú alvás után,fogtam magam és elmentem joggingolni. A kezdeti lelkesedésem hamar alábbhagyott, ugyanis a futópálya ( ami tök jó volt eddig) a hegynek a másik oldalán van, így meg kellett másznom a hegyet és még a mezőt is. Tehát mire elértem a pályát már halálosan fáradt voltam, de persze ha már odáig eljutottam még szép,hogy futok. Ekkor jött a nagy mellbevágás, hogy a pályához tartozó tornaelemek mind tönkre vannak mennve... Persze azért jöttem ide futni, mert ezeket az elemeket is használni akartam. Így már totál nem volt kedvem a futáshoz, ráadásul egyedül voltam és meglehetősen féltem :P Azért egy órát elfutogáltam, meg a meglévő és használható állapotban levő eszközöket kipróbáltam. Ezután felszedtem Carlost a campuson és hazajöttem. Összekészültünk, majd elmentünk este moziba. A limitless, ohne limit, című filmet néztük. EZ a film számomra egyszerűen BORZALMAS volt. A scifi-s filmek scifije.... Soha többé. Carlosnak is mondtam, hogy az elkövetkező években én fogok filmet választani. Alapjáraton én a Hopp-ot akartam megnézni, de a mozisok úgy döntöttek, hogy mivel animációs film akkor gyerekfilm, így du. 5 kor játszották csak utoljára. Hát gondolom kellet a műsorhely a remek ohne limit-nek -.- Akit érdekel a film youtoub-in nézze meg a trailert. Én nem beszélek róla. A film annyira kiakasztott, hogy a film után vennem kellet egy junior zacskónyi édes kukoricát, pedig nem is akartam venni. Na ezért is fogok én filmet választani.
Ezután hazajöttünk és még Carlost nyúztam a fizikadolgozatához kapcsolódó kérdésekkel. :) Mert ma ír egy dogát belőle.
Hát ma ennyi történt velem!

Blogom születésnapja

Blogom születésének napja. Az ötlet aputól jött (már úgy vagy egy évvel ezelőtt) a megvalósításhoz a kedvet pedig Reni adta, köszönöm. 
Nem kis problémám adódott a blogcím elfogadtatásával, de végül győztem. Most a blog formázásával állok hadilábon, szeretnék mondjuk egy szebb háttérképet, meg színes betűket írni. De majd mindent csak sorjában.
Elég vicces, oké inkább érdekes így a közepétől a történetemnek írni, de így is jó lesz. 
Most épp Coburgban vagyok a barátomnál. Kitört a tavaszi szünet, ami a sulikban 2 hét, nekem egy jár, aminek nagyon örülök. Így tudom a húsvéti ünnepeket itt és együtt tölteni. A tervben, kirándulás, piknikezés, mozi és uszi áll, ami bővülhet  még egyéb programokkal. 
Az első szünetnapomon, takarítottam, ami nem meglepő, akik ismernek teljesen normálisnak tartják. Takarításra azért volt szükség, mert nem tudtam mezítláb eljutni a szobaajtóig az ágytól, ami sztem tök gáz. Ma már mezítláb a szoba bármely sarkát meg tudom közelíteni. Fenomenális érzés. 
Sztem ez a háttérszín egész jó, nem tudom, hogy olvasható-e a szövegem, majd kommentben úgyis megkapom az eredményt.