Húsvét Vasárnap

Vasárnap. Nem szeretem a vasárnapokat, ezt azzal réte el, hogy a pihenőnapok közül az utolsó és ezzel rányomja az egész napra a bélyegét. Pedig ma nem is az utolsó hanem az utolsó előtti, mert majd a hétfő lesz az utolsó :(
Korán keltünk, 9 órakor, mert Carlos el akarta érni a 10 órás misét. Én is elkísértem, még nem voltam(vagy ha voltam is, nem hagyott mély nyomokat bennem) misén. Hát jah, olyan semmi különös nem volt. Miután mindenki elfoglalta a helyét (tök fölöslegesen mert alig tudtam ülni a folyamatos fel-le mozgástól) bevonultak a "fellépők". A tömjénnek az elején nagyon jó illata volt, de a végére úgy belelendültek a tömjénes kehely lóbálásába, hogy megfájdult tőle a fejem. A mise témája egyébként egész jó volt, "Isten él" címet kapta. Az énekek szépek voltak és az orgonát kórus kísérte, ami szintén nagyon szépen énekelt. Az egész 1 órán és 15 percen keresztül tartott, de egyáltalán nem tűnt hosszúnak.
Hazaértünk és egy jót reggeliztünk, vagyis ez inkább ebédnek illik már be és én gyorsan nekiálltam a délutáni pihinek, mert 3-ra Angához ( indonéz) voltunk hivatalosak indonéz ebédre. Az ebéd érdekes volt, valahogy nem az én ínyemre való, de mindent (oké majdnem mindent) megettem. Volt rizspapírba tekert, hús, üvegtészta, tojás, saláta, hagyma, szárított húspor (jujj). Aztán volt még tészta brokkolival és persze hússal, meg cicegéhez hasonló cucc, kukoricával (ez finom volt). Az evés után gyorsan elmentünk a Hof-garten-ba tollasozni, ami szinte lehetetlen volt a nagy szél miatt. Majd negyed kilenckor, Carlos átvette a jegyét a tinglitangli esthez és!! mondtam neki, hogy próbáljon meg nekem is venni 5 euróért a rendezőtől, ha má találkozik vele. És olyan jó volt, mert mondta neki a szervező, hogy ad neki ingyen  vagyis nekem :) így nem fizettem érte semmit se. Ami szerencse is, mert elég uncsi volt. Tinglitangli party= veszel egy jegyet (elővételben 5 helyszínen 7 euró) kapsz egy karszalagot és ezzel 12 szórakozóhelyre léphetsz be, ahol vendég dj-k játszanak. Negyed 4re értünk haza, nem azért mert olyan jó volt, hanem mert sokat kellet fotózni.